Gyepszőnyeg
A megfelelően lerakott gyepszőnyeget NEM kell felszedni!!!
Miért kell általában mégis felszedni a lerakott gyepszőnyeget?
Mik a hibák?
Ha jól dolgozunk a gyepszőnyeg szinte örök életű, sosem kell felszedni, és megfelelő ápolás és öntözés mellett akár évszázadokig is örömünket lelhetjük benne.
De kontárok mindig vannak! Voltak és lesznek is.
Miért kerül sokkal többe a rosszul elvégzett munka?
Mert a rosszul elvégzett munka után valakinek még egyszer el kell végeznie, de már jól. És nem olcsóbban, mintha rögtön ő végezte volna el. Gondolja meg, érdemes?
Ne dőljön be az olyan árajánlatoknak, amik a többinél lényegesen olcsóbb megoldást kínálnak! Lehet, hogy az olcsóbb lesz a drágább. Megéri?
Ha a gyepszőnyeg alatt nem megfelelően készítették elő a talajt, a fű nem tud legyökeresedni, vagy csak kínlódva fogja azt megtenni.
A nagyon tömör talaj még a kisebb probléma, mert azon még valahogy átvergődi magát a gyökér, azonban ez majdnem olyan rossz, mintha valaki kőlapra, vagy betonra fektetné a gyeptéglákat. Annyival jobb, hogy a gyökerek hosszú évek után mégis átszövik a talajt. De a gyep növekedése sosem lesz kielégítő, mindig lassú és vontatott lesz. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha vasvillával időnként fellazítjuk a talajt, kb 15- 20 cm mélységben. Nagyobb területeknél ez nem megoldás, mivel fárasztó és kevésbé hatékony módszer. Ilyenkor fel kell szedni a gyeptéglákat, a talajt átforgatni és megfelelően tömöríteni szükséges.
Ugyanígy problémát jelent a nem kellőképpen tömör talaj is. Ilyenkor az eső alámossa a gyeptéglákat, gödrök, árkok keletkeznek a vízmosások során, melyek a felszínről nem látszanak, hiszen a gyeptéglák alatt játszódik le mindez. Ilyenkor a gyeptéglák felszedése után feltöltéssel és megfelelő tömörítéssel védekezhetünk a pangó víz ellen. A gyepnek egyenesnek kell lenni, nem szabad hogy mélyedések alakuljanak ki benne.
A rossz minőségű homok terítése közvetlen a gyepszőnyeg alá. Ha a gyepszőnyeg alá rossz minőségű bányászott homokot szórunk, a fű nem tud tápanyagot nyerni a talajból, mindössze annyi tápanyag marad, amennyi a gyeptéglában magában volt. Több kertépítő is alkalmazza ezt a technikát, mert a homokot könnyen el lehet simítani és viszonylag olcsó is. Ha tápoldatozunk, a tápanyagok a homokon keresztül sokkal gyorsabban elszivárognak, a nedvesség sem marad a fű gyökerénél, és gyepünk hamar elkezd sárgulni, majd megritkul.
A talajt a gyepszőnyeg alá ugyanúgy kell elkészíteni, mintha fűmag vetéshez készülnénk.
Talaj tápanyagfeltöltés, szervesanyag-pótlás, talajlazítás, talajfertőtlenítés, talajszintezés, hengerezés, melyek mind fontos munkafolyamatok.
Kiváló gyepet eredményez, ha a gyepszőnyeg alá nem folyami homokot, vagy más viszonylag magas tápanyagtartalmú homokot szórunk, hanem még ennél is jobb, érett komposztot, mely ugyanúgy egyenletesen fedi a talajt, viszont sokkal több tápanyagot tartalmaz, a gyep már kezdetben is könnyebben ered, a nedvesség a fű gyökerénél marad, és a talaj viszonylag laza szerkezete a legjobb víz-levegő arányt biztosítja amire csak képes lehet.
