Mérgező növények
Figyelnünk kell, hogy milyen növényt ültetünk a kertbe. Ha azonban gyümölcsfáink nincsenek, nem terem a kertben ribizli, vagy szeder, a gyerekek nem biztos, hogy meg akarják majd kóstolni a mérgező növények terméseit, mert nem szoktak hozzá, hogy a kertben található termésekből kedvükre lakmározzanak.
Sok olyan növény van, ami csak nagy mennyiségben fogyasztva mérgező, kisebb mennyiségben a gyógyászatban, házi orvoslásban is felhasználjuk őket.
Akác (Robinia)
A növény magja és kérge mérgező. Veszélyes talán a mag lehet, mert a többi része úgysem érdekes egy gyerek számára.
Alkörmös (Phytolacca)
A növény minden része mérgező. Gyakran magról szaporodik, gyomként megjelenhet egy-egy kevésbé ápolt kertrészleten, vagy veteményesben. Főleg a termése miatt kell a gyermekektől távol tartani.
Aranyeső (Laburnum)
Az egész növény halálosan mérgező, különösen a termése. Szép dísze lehet egy olyan kertnek, ahol gyerekek nem fordulnak meg.
Aranyvessző (Forsithia x intermedia)
Mérgező a magja, viszont ez olyan jelentéktelen, hogy egészen nyugodtan ültethetjük kertünkbe. Szép dísznövény. Újabb fajtái már nem csak virágjukkal, hanem habitusukkal és őszi lombszínével is díszítenek.
Angyaltrombita (Datura)
Halálosan mérgező a növény minden része. A vadon növő csattanó maszlag (Datura stramonium) egyik rokona, csak ezt dísznövényként tartjuk, az előbbi pedig gyom. Dézsás növény, télen fagymentes helyen teleltessük.
Babérmeggy (Prunus laurocerasus)
A növény minden része gyengén mérgező. A gyerekeknek általában nem jut eszébe a növényről legelni, de ültessük olyan helyre a babérmeggyet, ahol a gyermek nem is fogja megkóstolni a terméseket.
Bangita (Viburnum fajok)
A növény termése, levele és kérge gyengén mérgező. Széles választék van a fajokból, igen szép dísznövények.
Barátcserje (Vitex fajok)
A növény hajtása, levele gyengén mérgező. Kivonatából orvosságot készítenek. Régen a szerzetesek ezzel űzték el a vágyaikat, azonban ne próbálkozzunk vele házilag!
Begónia (Begonia)
A hajtás és a levél gyengén mérgező. Dézsában, ládában nagyon szép dísznövény. Ha olyan helyre ültetjük, ahol a gyerek biztos nem éri el, nem kell tartanunk tőle, hogy belekóstol.
Beléndek (Hyoscyamus niger)
Az egész növény nagyon mérgező. Bolondító beléndeknek is hívják, nálunk csak gyomnövényként fordulhat elő.
Berkenye (Sorbus)
Gyengén mérgező a bogyója. A madarak ennek ellenére szeretik. Nagyon szép fajtákat találhatunk a családban. A berkenyék nagyon szép sorfák, vagy parkfák kisebb forgalmú helyeken.
Bíboránizs (Illicium floridanum)
Termése és levele mérgező. Kitűnő dísznövény, mert remekül nő minden talajon, ám emberi fogyasztásra alkalmatlan részei miatt csak körültekintéssel ültessük.
Boglárka (Ranunculus)
A növény minden része mérgező. Láprétek, vízpartok hangulatát tükröző növény. A gyereknek azonban nem fog eszébe jutni, hogy megkóstolja.
Boróka (Juniperus fajok)
A növény minden része mérgező, még a „termés” (inkább elhúsosodó tobozvirágzat) is, viszont csak nagyon gyengén. A növény nagyon széles faj és fajtaválasztékkal rendelkezik. A közönséges boróka tobozbogyóiból főzik a borovicska párlatot, és ezzel ízesítik a gint is.
Borostyán (Hedera)
Mérgező a levele és a termése is. Falra felfuttatva, talajtakaróként is kitűnő dísznövény. Szinte minden talajon megél, kedveli az árnyékos területeket, ezért nagyon fontos kertépítészeti kellék lehet. A termések csak idősebb korban jelennek meg, addig nem kell tőle tartani.
Borsófa (Caragana arborescens)
Levele és termése mérgező. Nagyon szép dísznövény, termései és virágja is sárgás színűek, csak a formája hasonlít a borsóra, mert ugyanabba a családba tartozik. Bármilyen talajon és környezetben megél, igen tűrő képes.
Boroszlánok (Daphne fajok)
A növény minden része halálosan mérgező. Nagyon szép örökzöld dísznövény, a kertészek kedvelt növénye, több faját is ültetik.
Borsos varjúháj (Sedum acre)
A növény minden része gyengén mérgező. Kitűnő sziklakerti dísznövény. Nagyon jól tűri a napfényt és a szárazságot. Gyepet képez. Csípős íze van, ami a borsra emlékeztet. Csak nagyobb mennyiségben vált ki hányást, hasmenést, a nyálkahártyát ingerli.
Bürök (Conium maculatum)
A növény minden része halálosan mérgező. Nálunk csak gyomnövényként jelenhet meg kertekben. A sárgarépára emlékeztet levélzete és hajtásai. Legkönnyebben a szagával lehet megkülönböztetni, mivel mentolos illatú. Az ókori Rómában kivégzésekre használták. Szókratészt is ezzel ölték meg, és Senecát is bürök segítette a másvilágra.
Cserszömörce (Cotynus coggygria)
A növény minden része gyengén mérgező. Nagyon szép dísznövény, rengeteg faja ismert. A levelek lehetnek zöldek, vagy bordós, lilás színűek. Szájvizeket készítenek belőle. Szöszös termésük nem hasonlítanak semmilyen gyümölcsre, tehát veszélytelenek.
Csíkos kecskerágó (Euonymus europeus)
A növény minden része, különösen a termése nagyon mérgező. Ősszel lehullatja a lombját, termései díszítnek, melyek narancssárga és rózsaszín színűek. Dísznövényként is találkozhatunk vele, de inkább erdők, ligetek aljnövényzetét alkotják.
Csillagfürt (Lupinus fajok)
A növény hajtása, levele és termése is mérgező. Nagyon szép fürtös virágú dísznövény, széles körben elterjedt, ezért könnyen megtartható kertekben is az éghajlatnak legjobban megfelelő faj. Főleg lágyszárú, évelő növények, de találkozhatunk egyéves fajokkal is.
Csucsor, ebszőlő (Solanum fajok)
A termése és föld alatti részei is mérgezőek. Főleg gyomnövényként ismerjük, a burgonyafélék családjába tartozó inváziós faj. Jó esetben, a kertünkben nem találhatunk ilyet.
Díszpipacs (Papaver orientale)
Az egész növény mérgező. Opiátokat tartalmaz, mint minden mákféle. Sziklakerti, virágágyi évelő virágok. Kedvelt dísznövények, pedig virágjuk nem sokáig díszít, viszont más növények könnyen átveszik a helyüket elvirágzás után, mivel nem tolakodó növény. Csak kis csoportokba ültessük.
Dohány (Nicotiana)
A növény minden része mérgező. Gyomnövényként is ismerhetjük. De a díszdohány (Nicotiana alata) nem túl igényes virágágyi növény, szép virágai több színben díszítenek. Intenzív illata miatt és mert virágai hosszú ideg nyílnak kedvelt növényünk lehet a kertben.
Dudafürt (Colutea arborescens)
A növény levele és magja is mérgező. Nagyon szép dísznövény, a borsófára emlékeztető habitussal rendelkezik. Virágai sárgák, hosszan nyílnak. Kitűnő díszcserje. Meszes talajokon érzi jól magát.
Ecetfa (Rhus typhina, Rhus hirta)
Levele és termése gyengén mérgezőek. Érdekes habitusú cserjék, vagy kis fák. Virágai pirosas színűek, melyek egészen lombhullás utánig díszítik a növényt. Szoliterként is ültethető nagyobb gyepfoltok növényeként.
Életfa (Thuja)
Hajtásai és toboza is nagyon mérgezőek. Szinte az egyik legelterjedtebb dísznövényeink egyike. Mára rengeteg fajtát kinemesítettek, melyek jól használhatók sövénynek, vagy kisebb összeültetések növényeként.
Erdei pajzsika (Dryopteris)
A növény minden része mérgező. Főként árnyékba ültethető, ahol már más, virágos növények nem élnek meg. Kitűnő évelő növény, erdei hangulatot kölcsönöz a kert részletnek.
Ernyős madártej (Ornithogallum umbellatum)
A növény minden része gyengén mérgező. Főleg erdei növény, kertekben ritkán fordul elő. Ha erdei hangulatot akarunk kölcsönözni egy kert részletnek, nyugodtan ültessünk madártejet. Kedveli a nedves helyeket, de a szárazabb időszakokat is átvészeli.
Fagyal (Ligustrum fajok)
A növény levele, kérge és termése is mérgező. Kedvelt dísznövény. Gyorsan nő, ezért nyírott sövénynek kiválóan használható. Lombhullató, félörökzöld, örökzöld cserje. A félörökzöld fajta lombját tavasszal cseréli. Nagyon jól tűri a telet, nem szokott visszafagyni. A folyamatosan nyírott sövényről a levelekkel együtt a virágzatot is eltávolíthatjuk, így termése nem is fejlődik.
Farkasalma (Aristolochia clematitis)
A növény minden része nagyon mérgező. Nálunk leginkább gyomnövényként találkozhatunk vele. Főleg ártereken fordul elő. Vidékies jellegű kertekben találhatunk virágágyak szegélynövényeként farkasalmát, de nem jellemző.
Fürtös bodza (Sambucus racemosa)
A termések gyengén mérgezőek. Nálunk inkább a természetben fordul elő magasabb hegységek lábánál. Kertekben nem igen találkozunk vele. Hasonlít a fekete bodzához, viszont a termése nem fekete, hanem pirosas színű. Nem lehet összekeverni.
Gyalogbodza (Sambucus ebulus)
A növény minden része mérgező. Nedves területeken, árokpartokon találkozhatunk vele, könnyen megkülönböztethetjük a fekete bodzától, mivel virágai nem bókolóan lefelé csüngenek, hanem felfelé állnak, ezen kívül a hajtások sem fásodnak el.
Gyöngyike (Muscari neglectum)
A növény minden része mérgező. Kedves kis hagymás növény. Sziklakertek dísze lehet. Hamar elvirágzik, de addig is érdekes virágával mutatós színfoltját adja minden beültetésnek.
Gyöngyvirág (Convallaria majalis)
A növény minden része halálosan mérgező. Össze lehet téveszteni a medvehagymával, ami kedvelt salátanövény. A különbség az, hogy ennek nincs hagyma szaga. Árnyékba ültethető növény, jó talajtakaró terjedő tövű évelő.
Gyűszűvirág (Digitalis)
A növény minden része halálosan mérgező. Erős növekedésű növény. Virágai szép díszét adják a kertnek. Hatóanyagait a szívgyógyászatban felhasználják, azonban túladagolásuk halálos lehet.
Harangláb (Aquilegia vulgaris)
A mag és hajtás gyengén mérgező. Nem csak a kertekben, hanem erdőben, mezőn is találkozhatunk vele, széles körben elterjedt növény. Évelő ágyásokba ültethetjük, ahol szép színfoltot képeznek.
Havasszépe – azálea – rododendron (Rhododendron)
Levele és virága mérgező. Eléggé kényes, savanyú talajt igénylő növény. Ennek ellenére nagyon szépen mutat örökzöldek mellett, vagy ligetes területeken, attól függően, hogy növényünk lombhullató, vagy örökzöld-e. Virágai gyönyörűen díszítenek, szép dísze lehet a kerteknek, de főleg más növényekkel társítva, vagy csoportban mutat jól.
Hegyi babér (Kalmia latifolia)
Levele gyengén mérgező. Nagyon szép virágú 1,5-2,5 méterre megnövő cserje. Kedveli a nedves talajokat. Sajnos nincs még elég ismertsége, pedig félárnyékos helyek kitűnő dísze lehet.
Hérics (Adonis fajok)
A növény minden része nagyon mérgező. Szinte minden hérics védett növény, és általában kertészetekben sem találkozhatunk termesztett változataival, így csak erdők ligetein, mezőkön találkozhatunk velük.
Hóbogyó (Symphoricarpus)
Bogyója gyengén mérgező. Rendkívül igénytelen, szárazságot és tűző napot is tűrő növény. Az utak, parkok növényeként már biztos találkoztunk vele nagyvárosokban is. Régen játszóterek mellé is ültették, a gyerekek inkább széttapossák a bogyókat, mintsem megkóstolják őket. De azért csak elővigyázatosan ültessük.
Hóvirág (Galanthus nivalis)
Hagymája mérgező. Természetesen egy gyerek nem fog rögtön a föld alá bújni és a hagymákat kóstolgatni, így ezt a kis hagymás növényt bárhova ültethetjük kertünkben. Micsoda örömet szerez majd a gyereknek, ha az erdőben is meglátja azt a virágot, amit a kertben nevelünk. Ám védett növény, erdőben gyűjteni nem szabad.
Hunyor (Helleborus fajok)
A növény minden része nagyon mérgező. Főként erdőben találkozhatunk a fekete hunyorral, a kertbe már a hunyorok más, nemesített fajtáját ültethetjük. Télen, vagy a tavasz legelején virágoznak, sziklakertek növényeként szépen díszítenek.
Indiai vadkender (Cannabis sativa)
Gyengén mérgező a levél és a hajtás. Szántóföldeken, megművelt területeken találkozhatunk vad változatával, kertünkben is előfordulhat, mint gyomnövény. Fogyasztása hasmenést, és hányást okozhat, nem érdemes vele próbálkozni.
Iszalagok (Clematis)
A növény minden része enyhén mérgező. Szép kúszó növény. Falakra, pergolákra futtatva jó takarást biztosít. Virágai az egész növényt ellephetik, nagyon dekoratív kerti pihenők és lugasok növényeként.
Japán csillagánizs (Illicum anisatum)
A növény termése, hajtása, levele is nagyon mérgező. Nagyon szép növény, leveleivel díszít, japán kertekben rendszerint megtalálható, mivel ott is őshonos. Felhasználható orvoslásra külsőleg fájdalom csillapításra, vagy bőrbetegségek kezelésére.
