Mérgező növények K-Z

 

A-J K-Z

Kalapácscserje (Cestrum elegans)

A növény minden része mérgező. A nevével ellentétesen lágyszárú évelő növény, ritkán találkozhatunk vele, dézsás növényként.

Kapotnyak (Asarum europeum)

Hajtása, levele és gyöktörzse is mérgező. Erdei talajtakaró növény, kertekben is előfordul. Főleg erdők hangulatát idézi. Kertészetekben csak nagyon ritkán fordul elő.

Kaukázusi medvetalp (Heracleum montegazzianum)

A növény midnen része gyengén mérgező. Nagyon igénytelen növény, nálunk csak gyomnövényként fordul elő. Minden lágyszárú növényt képes kiszorítani a területről, ahol „megveti lábát”.

Kecskerágó (Euonymus)

A növény termése mérgező. Ma már vannak olyan fajták is, melyek rendszeres metszés mellett nem hoznak termést, vagy csak idősebb korban teremnek. Mivel sok fajtája van könnyű beilleszteni egy-egy kertbe, mint díszcserje és a megfelelően ápolt növény valóban szép dísze lehet cserjecsoportjainknak.

Kék burgonyacserje (Solanum rantonnetii)

A növény minden része gyengén mérgező. Több díszkertben is előfordul, virágaival szépen díszítő cserje. Akár kis fává is nevelhető, de törzsét sokáig karózni kell. Virágait nyár végén hozza, éppen emiatt is értékes növény.

Kerti ruta (Ruta graveolens)

A zöld részei gyengén mérgezőek. A leveleit és virágait gyógynövényként is fele lehet használni, bár csak kis mennyiségben, mert gyomor- és bélgyulladást okozhat. A növény főzete jó a stressz-tünetek kezelésére. De dísznövénynek sem utolsó.

Kikerics (Colhicum)

A növény minden része halálosan mérgező. Inkább csak erdőkben, vagy botanikus kertekben találkozhatunk vele. Mivel védett növény, hagymáját nem árusítják. Ha megjelenik kertünkben, becsüljük meg.

Kontyvirág (Arum maculatum)

A növény minden része nagyon mérgező. Nálunk inkább csak erdőkben előforduló növény. Az üde talajokat szereti, a dunántúli erdők gyakori növénye.

Kökörcsin (Pulsatilla)

A növény minden része mérgező. A védettől a fokozottan védett fajtákig sok féle kökörcsin megtalálható hazánkban. Kertészetekben lehet találni termesztett változatait is, ezeket bátran ültethetjük sziklakertekbe, mert nagyon jól tűri a nyári szárazságot és tavasszal virágzik. Erdőben sose gyűjtsünk kökörcsint.

Kövérke (Pachysandra terminalis)

A növény minden része gyengén mérgező. Nagyon jó talajtakaró növény. Több színben is megtalálható. Előszeretettel alkalmazzák árnyéki gyeppótlóként, mivel a teljes árnyékot is elviseli. Jól terjed, 1 m2– re elegendő 1 növényt ültetni.

Közönséges cickafark (Achillea millefolium)

A növényi hajtások mérgezőek. Inkább mezőkön, tisztásokon fordul elő. Főzetéből görcsoldó teát lehet készíteni. Egyáltalán nem veszélyes növény.

Kutyabenge (Frangula alnus)

Kérge, hajtásrészei és bogyói enyhén mérgezőek. Gyógynövényként alkalmazzák, hashajtó hatása miatt. Díszkertekben igen ritkán fordul elő, inkább erdőszélek, cserjés ligetek növényeként találkozhatunk vele.

Kutyatej (Euphorbia)

A növény tejnedve mérgező. Sokszor a gyermekláncfüvet (Taraxacum officinalis) hívják kutyatejnek tévesen, mely egyáltalán nem veszélyes. A kutyatej gyomnövényként fordul elő, vagy néhány faját akár szobanövényként is megtalálhatjuk lakásunkban.

Labdarózsa (Viburnum opulus)

A növény kérge, levele és bogyója gyengén mérgező. Nagyon szép dísznövény, tavasszal labdaszerű virágzataival szép foltját képezheti kerti növénycsoportoknak. Jól tűri a meszes talajokat, így jól felhasználható sok olyan területen, ahol más, savanyú talajokat igénylő növény nem élne meg.

Leander (Nerium oleander)

A növény minden része halálosan mérgező. Nálunk csak dézsás növényként találkozhatunk vele, a téli hidegeket nem bírja ki. Nagyon szépen mutat teraszok, balkonok dézsáiban. Kisebb fává, cserjévé nevelve virágait akár egész nyáron hozhatja.

Lilaakác (Wisteria sinensis)

A növény termése, ága, gyökere mérgező. Rendkívül jól növekedő kúszó cserje. Csak erős támaszték mellett képes megfelelően növekedni, mert a vékony lécek összetörhetnek a súlya alatt. Virágai rendkívül illatosak.

Loncok (Lonicera fajok)

A növény termése gyengén mérgező. Sok alakban és formában előforduló kúszó cserje. Szép virágaival hosszasan szép dísze lehet lugasoknak és felfuttató ráccsal ellátott falaknak is. Nem igényel túl erős támasztékot, mert hajtásai könnyűek.

Madárbirs (Cotoneaster)

A termései gyengén mérgezőek. Több fajtája is ismert. Lehet kisebb bokor, vagy kúszócserje. Szegénynövénynek kitűnő, a kúszócserjék pedig akár rézsűk, falak befuttatására is alkalmasak.

Madársóska (Oxalis)

A levél gyengén mérgező. Nálunk igen agresszív gyomnövényként fordulhat elő, magjait a toktermés beérése után szétlövi elég széles területen, melyek aztán akár egy évtizedig is csírázó képesek. Nem veszélyes növény, savanyú leveleit sok országban eszik. Levelei négy osztatúak. Az ókori kelta kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, csak később vette át a szerepét a lóhere.

Magyal (Ilex)

A növény termése nagyon mérgező. Maga a növénynek is sok fajtája ismert, létezik szúrós és nem szúrós levelű változata is. A díszét mégis a bogyója adja, melyeket karácsonyi díszek dekorálásánál is felhasználhatunk. A növény nagyobb cserjévé nőhet meg, de akár egy fát is kialakíthatunk belőle.

Mahónia (Mahonia)

A növény bogyója gyengén mérgező. Levele a magyalra emlékeztet, viszont őszi lombszínével nagyon szép dísze lehet a cserjecsoportoknak. Nagyon agresszívan terjed, elszórt magjaival sok kis sarjat képez. Nehéz kordában tartani.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

A növény minden része gyengén mérgező. Kerti tavak mellé ültethető növény. Nem túl gyakori Magyarországon, de nem védett növény, tehát a természetből is hozhatunk kertünkbe egy-egy tövet. Kedves kis sárga virágával jól illeszkedik minden vízparti beültetésbe.

Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

A növény minden része mérgező. Magyarországon védett növény, sok országban már a kihalás fenyegeti. Ennek ellenére termsztett változatát a kertekben is előszeretettel alkalmazzák. Nedves talajokon, kerti tó partján nagyon szépen mutat.

Mocsári nőszirom (Iris pseudocorus)

A növény minden része gyengén mérgező. Vízpartok hangulatát idéző szép virágú növény. Kedveli a nyirkos területeket, lápréteket. Sok kertben előfordul. Jól társítható más vízparti növényekkel. Május-júniusban virágzik.

Nadragulya (Atropa belladonna)

A növény minden része halálosan mérgező – a mérsékelt öv legmérgezőbb növényének is tartják, gyerekeknél 3-4 bogyó elfogyasztása is halálos lehet. Régen a nők a szemükbe cseppentették a kivonatát, hogy a pupillájuk kitáguljon, melytől vonzóbbá váltak a férfiak számára. Tudományos neve is innen ered (bella donna – „szép asszony”) Hosszabb alkalmazás után akár meg is vakulhattak tőle. Nyirkos területeken fordul elő.

Nagy ezerjófű (Dictamnus albus)

A hajtása, levele gyengén mérgező. Különleges formájú virágjával kitűnő dísze lehet évelőágyaknak. A népi gyógyászatban reuma kezelésére és a menstruáció megindítására használták teáját, külsőleg sebek gyógyítására alkalmazható gyógynövény.

Nárcisz (Narcissus fajok)

A hagymája gyengén mérgező. A növény az egyik legelterjedtebb hagymás dísznövényünk a tulipán mellett. Sárga vagy fehér virágával nagyon szép csoportokat alkot a kertekben. Akár fű alá is ültethetjük a hagymákat, akárcsak a tulipánt.

Orvosi salamonpecsét (Polygonatum odoratum)

A bogyók és a gyöktörzs gyengén mérgezőek. Bükkösök és tölgyesek igen gyakori aljnövényzete, nagyon jól tűri az árnyékot, ezért a kertekben is alkalmazható növény, ám mégis elég ritkán találkozhatunk vele.

Ördögcérna (Lycium halimifolium syn. L. barbarum)

A növény minden része halálosan mérgező. Kiirthatatlan kúszócserje, melyet nálunk mérgezőnek tartanak, más országokban csodabogyóként forgalmazzák (Goji bogyó). Afrodiziákum hatásáról tanúskodnak ősi kínai feljegyzések, hatóanyagai miatt erős szívműködést, pupillatágulást, nyálkahártya kiszáradását okozza. Nálunk még nincs engedélyezve a bogyója, így addig fogyasztása nem javasolt.

Pajzsika (Dryopteris)

A növény minden része mérgező. Jól tűri az árnyékot. Erdei társulások védett növénye. Kertekben félárnyékos, árnyékos területekre ültethető jó talajtakaró növény. Más árnyéki évelőkkel is jól társítható.

Pipacs (Papaver rhoeas)

A növény minden része gyengén mérgező. Főleg kaszálók, ugaroltatott területek növénye, de megjelenhet ritkán kaszált kertrészekben is. Gyakorlatilag veszélytelen növény, kevés alkaloidot tartalmaz.

Puszpáng (Buxus sempervirens)

A növény minden része mérgező. Ültethető félárnyékba, árnyékba is, ott is megél, de napon a legszebb. Kitűnő nyírott sövénynövény. Barokk francia-kertek hatalmas sövényeit is puszpángból szokták kialakítani. Lassan nő, de rendkívül hosszú életű növény.

Pünkösdi rózsa (Paeonia officinalis)

A virág, a mag és a gyökér mérgező. Nagy virágú szépen díszítő növény. Több fajtája is ismert a Bánáti bazsarózsa fokozottan védett növény, ennek ellenére több kertben is megtalálhatjuk, melyeket ellenőrzött anyatelepekről lehet beszerezni. Napos területeken érzi jól magát, csak ott virágzik igazán.

Rekettye (Genista fajok)

A növény minden része mérgező. Gyakran találkozunk vele mezőkön, legelőkön, ahol az állatok kedvelt csemegéje. Kertekben az örökzöld változatok kedvelt sziklakerti cserjék.

Repkény (Glechoma hederacea)

A növény minden része gyengén mérgező. Nálunk csak gyomnövényként fordul elő kertekben, de őshonos növény.

Ricinus (Ricinus communis)

A növény minden része halálosan mérgező. Nagyon szép levéldísznövény. Sok virágágyban találkozhatunk vele. Előfordul már olyan fajtája is, ami nem hoz magot. Rabatt és border ágyakba is ültethető. Gyermekek játszó terétől távol ültessük.

Sárgaviola (Erysimum cheiri)

Magja gyengén mérgező. Gyakori, sok kertben előforduló növény, mégis inkább a hagyományos kertekben találkozhatunk vele. A modern ’minimal art’ stílus már nem „viseli el”. Jól társítható más magasabb egynyári virágokkal: csodatölcsér, rézvirággal és tátikával.

Sárga ánizs (Illicium parviflorum)

A növény minden része mérgező. Örökzöld fás szárú növény, mely megfelelő gondozás mellett minden éghajlaton kitűnően növekszik. Viszonylag igénytelen. Nagyon szép dísze lehet kerteknek.

Selyemkóró (Asclepias syriaca)

A növény minden része gyengén mérgező. Agresszíven terjeszkedő évelő gyomnövény. A méhek szeretik a virágját, jó mézelő növény, azonban az őshonos növények kiszorításával nagy károkat okoz. Főleg az alföldeken elterjedt, de más országrészeken is előfordul.

Seprűzanót (Sarothamnus scoparius)

A növény minden része mérgező. Szép őszi lombszínével és gyors növekedésével tényleg kedvelt egynyári növény. Ültethetjük ágyásszegélyként is magasabb növények elé. Egyes nemesített fajtáinak hosszú időn keresztül megmarad lilás, pirosas őszi lombszíne.

Sisakvirág (Aconitum)

A növény minden része halálosan mérgező. Érdekes római sisakra emlékeztető virágjáról kapta a nevét ez az évelő növény. Homeopátiás orvoslásban használják a hatóanyagait, otthoni felhasználásra alkalmatlan, mivel nehezen állítható be a dózis, így könnyen mérgezést okozhat.

Sövényszulák (Calystegia fajok)

A növény minden része gyengén mérgező. Leginkább ez a növényi is csak gyomként fordul elő a kertben, mint a rokona a apró szulák (Convolvulus arvensis). Ritkán parasztkertekben dísznövényként is megtalálhatjuk.

Szappanfű (Saponaria officinalis)

Gyökere gyengén mérgező. Díszes virágáért termesztik, szinte minden talajon megnő, igénytelen növény. Régen szappant, sampont készítettek leveléből és hajtásaiból. Az élelmiszergyártásban is felhasználják, a halva nevű édesség egyik alapanyaga.

Szarkaláb (Delphinium cultorum)

A növény minden része mérgező. Tájképi kertek gyakori növénye. Az évelő szarkaláb virágai tömötten füzérben jelennek meg a növényen. Sok színben pompázhatnak, a leggyakoribb azonban a lila.

Szellőrózsa (Anemone)

A növény minden része mérgező. Kertekben is előforduló erdei növény, mely tisztásokon is előfordul. Márciustól májusig nyíló fehér virágai szépen díszítik az aljnövényzetet. Elvirágzás után visszahúzódik.

Szulák (Convulvulus fajok)

A növény minden része gyengén mérgező. Csak gyomnövényként találkozhatunk vele a kertekben, mely felfut minden kultúrnövényünkre, kerítésre. Nehéz ellene védekezni.

Tavaszi kankalin (Primula veris)

A gyökér gyengén mérgező. Általában hegységekben fordul elő, de ha a kertben elültetünk egy cserepes növényként kapott tövet, az is megmarad és elszaporodik. Nagyon korán virágzik, jól illik sziklakertekbe, mert eredetileg is köves, sziklás termőhelyeken fordul elő.

Tiszafa (Taxus baccata)

A piros magköpenyt leszámítva minden része mérgező. Nagyon strapabíró, igen tűrő képes növény. Bár lassan nő, nyírott sövénynek is alkalmas. Nemesített fajtái széles körben felhasználhatók akár szoliternek, akár sövényfalnak akarjuk kialakítani őket. Őshonos, de védett növény.

Török paszuly (Phaseolus coccineus)

A nyers hüvely és termés mérgező. Nagyon ritka dísznövényként. A színes virága díszít, és a termése is lilás színű.

Törpe mandula (Prunus tenella)

A hajtás és a mag gyengén mérgező. Szép kis talajtakaró cserje. Számos magyar fajta létezik. Virágzás idején színpompával borítják be az egész aljnövényzetet. Jól terjed, könnyen szaporodik.

Tőzegrozmaring (Andromeda)

A levél és a virág nagyon mérgezőek. Különleges kis talajtakaró törpecserje. Kertekben ritkán fordul elő. Savanyú, nedves talajon érzi jól magát.

Tűzbab (Phaseolus)

A nyers hüvely és a mag gyengén mérgező. Gyorsan növő növény. Növekedése nem áll meg, hanem folyamatos, akár eléri a 2-4 méteres hosszúságot is egy-egy hajtása. Nálunk inkább dísznövényként fordul elő, bár díszítő értéke nem nagy, Közép-Amerikában fogyasztják termését.

Tűztövis (Pyracantha coccinea)

A növény termése mérgező. Széles körben elterjedt, nagyon sok kertben megtalálható növény. Mára rengeteg fajtája ismert, vannak, amik a tűzelhalásra sem annyira érzékenyek, mint a régi fajták. Nyírott sövénynek és nagyobb méretű cserjecsoportok növényeként is ültethető.

Üröm (Artemisia fajok)

A növény minden része gyengén mérgező. Rendszerint gyomnövényként fordul elő a kertekben. Nehéz ellene védekezni, elég szívós növény. A fehér üröm (Artemisia absinthium) az ürmös borok, vermut, keserű italok és likőrök egyik összetevője. Az egyiptomiak már az ókorban a világ egyik legkeserűbb növényének tartották.

Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)

A termés gyengén mérgező. Hatalmas parkfa, melynek megjelent egy veszélyes ellensége a gesztenye aknázómoly (Cameraria ohridella), mely ellen elég nehéz egyelőre a védekezés. De ki ne ismerné a belőle készített gesztenye –figurákat, a gyerekek nagyon szeretik, viszont csak nagy kertekbe ültessük, nem jó, ha kinövi azt.

Vadszőlő (Parthenocyssus)

A bogyó és a levél gyengén mérgező. Talán nincs is olyan növény, ami ilyen jól felfut házfalakra, ilyen jól tűri az időjárás viszontagságait, mint a vadszőlő. Nem igényel rácsot, a ház falán is megkapaszkodik. A P. tricuspidata ’Veitchii’ fajtája nagyon szép őszi lombszínével méltán vált kedvelt növénnyé.

Vérehulló fecskefű (Chelidonium majus)

A növény minden része gyengén mérgező. Csak gyomnövényként ismerhetjük, bár népi gyógyászatban a szemölcsök irtására használják. Főleg árnyékos területeken érzi jól magát, jól szaporodik.

Veresgyűrűs som (Cornus sanguinea)

Mérgező növény, különösen a bogyók. Kedvelt dísznövény, sok fajtája ismert. Terjedő tövű cserje, 2-4 méter magasra nő meg. Virágai fehérek. Kedveli a mészben gazdag talajokat.

Zászpa (Veratrum fajok)

A gyöktörzs mérgező. Kertekben ritkán fordul elő. A fehér zászpa védett reliktum faj, mely hazánkban egyedül természetben előforduló zászpa faj. Nagyon szép virágzata van, júliusban, augusztusban nyílik. Zsombékos, lápos területek növénye.

A-J K-Z

Kattintson ide a kertész kertépítés megrendeléshez

 Posted by at 15:41